Események

Nyári ügyeleti napok:
minden héten szerdán 8:00-14:00
Osztályozó és pótvizsga:
augusztus 27. 10 óra
Étkezés befizetésének időpontja:
augusztus 27-28. 7:30-15:30
Tanévnyitó ünnepély:
szeptember 3. 8 óra
 

Iskolai közösségi szolgálat

Osztálykirándulások

A tanév utolsó heteiben kerül sor minden osztály leginkább várt, legizgalmasabb programjára, az osztálykirándulásra. Lehet egy- vagy kétnapos, vonatos vagy buszos, túrázós vagy városjárós - mindegy, hiszen a legfontosabb az együttlét, a jó hangulat. A gyerekek élménybeszámolóit hallgatva-olvasva és a képeket nézegetve úgy tűnik, ez idén is adott volt.

Képek

 

 

 

Budapesti kirándulás 

 

 

Május 14-én reggel izgatottan kémleltük az eget: esik-e vagy sem. Nem iskolába készültünk, hanem Budapestre.

A busz pontosan jött, és mi elindultunk. A sztrádán hamar megérkeztünk a fővárosba. A parkolóból a Hűvösvölgybe sétáltunk. Az Árpád-kilátóból gyönyörű látvány tárult elénk. Ezután célba vettük az erdei vasutat. A vadregényes erdei úton egy elveszett kiskutya fotóját láttuk az egyik fán. Nagy meglepetésünkre nem sokkal ezután megjelent előttünk a kutya teljes valóságában. Felhívtuk a gazdáját, aki nagyon örült, de a kutya közben odébbállt. Reméljük, azóta megtalálták egymást.

Hamarosan elénk tűnt az erdei vasút állomásának apró épülete. Beszálltunk a vonatba, ami két füttyszó után döcögve elindult velünk. A mozdony kéménye vígan füstölgött, amint a sűrű erdei úton zakatolt velünk. Az alagútnál sajnos felkapcsolták a lámpákat. Sokkal izgalmasabb lett volna a teljes sötétség. A vonatozás után az Erzsébet-kilátóból csodáltuk meg Budapest panorámáját. Lélegzetelállító látványt nyújtott a hatalmas metropolisz a Duna kék szalagján átívelő hidakkal.

A kilátóból való leérkezés után kicsit félve lépdeltünk a libegő felé. Összeszedtük bátorságunkat, és ügyesen beugráltunk a közeledő ülésekbe. Csodás érzés volt a fák felett repülni, lábunk néhol a faleveleket érintette.

A végállomásnál kiszálltunk, majd egy rövid buszos út után elérkeztük a Szemlőhegyi-barlanghoz. A bejáratnál borsókövet, karfiolkövet és kalciumlemezeket simogattunk. A barlangi mentés fortélyait is elsajátítottuk, oly módon, hogy Nórát felhúztuk a „veszélyes” mélyedésből. A cseppkőbarlangban is találkoztunk a bejáratnál látható kövekhez hasonlókkal, de ezeket már csak fényképezi tudtuk. Az idegenvezető érdekes dolgokat mesélt a barlang keletkezéséről. Kijőve a barlangból a buszhoz siettünk. Már csak a hazautazás következett, aminek már örültünk is, mert alaposan elfáradtunk.

Szerencsére az időjárás is kedvünkben járt, így egy érdekes kirándulás emlékét őrizhetjük.

 

 

                                                                           Hendlein Tímea

                                                                                      5. a

 

Kirándulás Budapesten

 

 

Június 8-án kirándultunk az osztállyal Budapestre. Több helyszínt is megnéztünk. Elsőként egy iskola előtt álltunk meg a Práter utcában. Az iskola régen több részből állt, ezt láttuk az ajtó feletti feliratokból: elemi leányiskola, elemi fiúiskola és polgári leányiskola. Ezen kívül az iskolához tartozott az igazgatók lakása is. Az elemi leány előtt szobrok álltak. A Pál utcai fiúkat formázták és a két Pásztort – azaz a híres einstandot a regényből. Azután elmentünk egy játszótérre, ami a grundhoz hasonlított. Jó alaposan körülnéztünk a területen. Láttunk: farakásokat, egy kétszemélyes hintát, babhintát, csocsóasztalokat, a falakon pedig A Pál utcai fiúk című regény lapjait. Több mint két órát töltöttünk ott, sokat játszottunk, bújócskáztunk.

Miután indulásra határoztuk el magunkat, a Füvészkert felé vettük az irányt. Itt rengeteg érdekes és gyönyörű növényt láttunk. A fák hatalmasra nőttek, a virágok pedig színesek és elképesztően szépek voltak. Talán kaktuszból volt a legtöbb az egyik üvegházban. Éppen virágoztak! Mindegyiknek más és más formája volt. Építettek külön kaktusz- és pálmaházat is. Dinnyefa, narancs- és banánfa, „áramütős” fa, a Föld minden tájáról a legkülönlegesebb növények… Egy másik területen láttunk egy olyan fát, ami akár 90 000 000 évig is elélhet. El volt kerítve, mert rendkívül ritka faj. Minél jobban kell védeni. Ezután egy tóhoz mentünk, ahol rengeteg teknősbékát és vízinövényt találtunk. Néhányan azzal szórakoztak, hogy beledugták az ujjukat a vízbe, amit így az ott élő halak harapdáltak. Később elhaladtunk egy patak mellett, ahol (természetesen nem lehetet kihagyni!) megálltunk. A fiúk gátakat építettek. Hetet sikerült összeütni. Jártunk az ázsiai kertben és a fűszernövények kertjében is, végül cserepes növényeket vásároltunk emlékbe. Amikor továbbmentünk, megpillantottunk egy kerti csapot. Mindenkinek jól jött, hiszen tikkasztó meleg volt, és az összes vizes palackunk kifogyott. Végül teljesen lehűltünk, indulhattunk a metrómegállóba. A végállomáson Kriszti néni elvitt minket fagyizni. Nagyon finom volt! Ezután rohamtempóban mentünk a vonathoz. Pont akkor értünk oda, amikor a vonatunk beállt, de még jó tíz percet kellett várnunk az indulásra. Egészen hazáig felettébb vígan utaztunk.

Remélem, máskor is lesz részünk ilyen fantasztikus kirándulásban.

 

                                                                                                                          Kneifel Nóra

                                                                                                                            5. é osztály

 

A zamárdi kalandunk

 

 Osztálykirándulásunk napján az iskola előtt gyülekeztünk. Mikor megjött Helga néni, páros sorba rendeződtünk, és elindultunk a vasútállomásra. Helga néni megvette a jegyeket. Eközben Erika néni is megérkezett. Kimentünk a vonatra, és felszálltunk a vonatra. Szerintem úgy kábé egy órát utaztunk. Amikor Zamárdiba értünk, a kalandparkba, asztalokhoz ültünk. Ettünk-ittunk, nézelődtünk és beszélgettünk. Majd ránk adták a felszerelést, és mentünk az oktató pályára. Ez négy részből állt. Aki végzett, ment a junior pályára, majd - ha nem fáradt el - a felnőttre. Aki ezt nem akarta, visszakapott 500 forintot. Fél kettőkor lehetett fagyizni és vásárolni, majd vízi dodzsemezni. Sokan játszottunk vele, mert nagyon vicces volt. Patrik vízbe is esett, de szerencsére volt váltó ruhája. Egy másik fiú karkötője beleesett a vízbe, de Helga néni kivette. Amikor este hazaértünk Fehérvárra, szétszéledtünk. Néhányan a parkban vártak. Mindenki azt mondta, hogy ezt kibírná minden pénteken.

 

                                                                                                                          Arady Réka

                                                                                                                           5. b osztály

 

Osztálykirándulás Vinyén

 

Kétnapos kirándulásra indultunk május 14-15-én. Úti célunk Vinye és Pannonhalma. Minden jól indult. Az eső nem esett, Aurél ugyan lekéste a vonatot, este azonban csatlakozott hozzánk. Pannonhalma nagyon szép, délután azonban az állomáson tudtuk meg, hogy vonattal nem tudunk visszautazni Vinyére. De kit érdekel mindez, ha az állomáson bújócskázni lehet, s gyalogtúrával is elérhető a szállás? Vacsorát is csak akkor eszünk, ha megfőzzük. A lányok lelkesen segítettek Misi bácsinak a krumpli pucolásában. A vacsora isteni volt! A fiúk meglepődtek azon, hogy a mosogatás rájuk vár, de megoldották a nehéz helyzetet. A fiúk lányok esti versenyén sokat nevettünk, s a fiúk szellemjárása is sikert aratott. Másnap „óriási” túrára indultunk. Átugrálni a Cuha-patakon, megmászni minden sziklát, ez nagyon izgalmas játék volt.  Igazán jól éreztük magunkat.

 6.é tanulói

 

 

A pénteki osztálykirándulás

 

A nagy napon, június 8-án reggel 9:45-kor találkoztunk az osztállyal a buszpályaudvaron, ahol felszálltunk a Kőhányásra tartó buszra.

Körülbelül 45 percig utaztunk, majd az erdő szélén letett és otthagyott minket a busz. Elindultunk az út szélén, mentünk egy ideig, majd az úton át betértünk az erdőbe. Egy kisebb séta után egy farakáshoz értünk, ahol Csilla néni megmondta: keressük meg Mátyás király aláírását. Egy kis idő után meglett, és mehettünk tovább be az erdőbe. 30 perc múlva egy tisztáson találtuk magunkat, ahol nem voltunk egyedül. Egy fiú gimnáziumi osztály találtunk ott, de mikor mi megérkeztünk, ők már szinte mentek el . A tisztás az erdőben olyan volt, mint egy napos pont a fák sűrűjében. Mi inkább az árnyas erdőt választottuk, és egy kis pihenő után kettéosztottuk az osztályunkat, és elkezdtünk számháborúzni. A játék így megy: két csapat van, egy védő és egy támadó. A védőknek meg kell védeniük a zászlót, ami nekünk Csilla néni piros kabátja volt. Ezt le kellett rakni az erdőbe jól látható helyre, és meg kell védeni. A támadó csapatnak meg kell fogni a zászlót, és ekkor már nyertek is. A védők akkor nyernek, ha az összes támadót leszámolták. Leszámolni úgy lehet, ha a másik ember homlokára erősített négyjegyű számot leolvasod. Sajnos nem a mi csaptunk nyert, de a játék jó volt. Felmentünk a közeli várba, majd onnan lejőve kis idő múltán hazaindultunk. Az út hátralévő részét egyhuzamban tettük meg egészen a buszmegállóig. Újabb 45 perces várakozás, pihenés után megjött a busz és hazaindult velünk.

Nekem nagyon tetszett ez a kirándulás, bárkinek szívesen ajánlom.

 

                                                                                                                           Szegedi Marcell

                                                                                                                               7. é osztály 

 

 

E-napló

Alapítvány

Kérjük, támogassák iskolánk alapítványát!

Az alapítvány adószáma:
 
19095279-1-07
 
Az alapítvány számlaszáma:

10200232-29373752

Ezekkel az adományokkal Önök is segíteni tudják diákjaink tanulmányi versenyeken és  kórusfesztiválokon való részvételét; oktatási eszközök, bútorok vásárlását; erdei iskolák és nyári táborok szervezését. 

Határtalanul

hatartalanul

szfvar logo

Tehetségpont

 

.