Események

Nyári ügyeleti napok:
minden héten szerdán 8:00-14:00
Osztályozó és pótvizsga:
augusztus 27. 10 óra
Étkezés befizetésének időpontja:
augusztus 27-28. 7:30-15:30
Tanévnyitó ünnepély:
szeptember 3. 8 óra
 

Iskolai közösségi szolgálat

Osztálykirándulások

Májusban és júniusban a gyerekek és tanáraik az ország szinte minden tájára eljutottak. Jártak a Mecsekben és a Dunakanyarban, az Alföldön és a Vértesben, a fővárosban és Fejér megyei falvakban. Az osztálykirándulások programja és időtartam változatos volt, egy azonban biztos: mindenki nagyon jól érezte magát.

 

Irány a kalandpark!
 
Örömmel emlékszem vissza a pénteki osztálykirándulásra. Már a vonaton jó hangulatba kerültünk a fiúkkal. Élvezetes volt velük együtt énekelni a jó magyar zeneszámokat. Amikor leszálltunk a Sobri Jóska Kalandparknál, nagyon izgatott voltam. Életemben másodszor jártam ilyen helyen. Mi lesz, ha rosszul csatolom fel magam és leesek? De ahogy elindultunk, már bátran vágtam bele. Megkaptuk a védőfelszerelést, megtörtént a szabályok megbeszélése is, indulhatott a kaland. A II. gyerekpályára mentünk, ahol jobbnál jobb akadályok vártak ránk. Párszor ugyan meg kellett állnom, mert vagy a Timike haladt bizonytalanul előttünk, vagy Éva néni fényképezett minket. Habár magam miatt is lassítottam, mert inkább óvatosabban megy az ember, ha a lába alatt csak egy drót van pár méter magasságban. A gyerekpályán eltelt két és fél óra és mintha csak pár perc lett volna, annyira élveztem. Ebédidőben, amikor mindenki evett-ivott, jöhetett a csúszópálya. Szinte mindegyikünk kipróbálta, a többség kétszer is. Számomra ez volt a legjobb. Én mentem elsőként, de mivel már jól megtanultam, mit kell tenni, csöppet sem izgultam, inkább a kalandvágy hajtott. Sok csúszkálós rész volt, csak mindig át kellett csatolni magamat a másik drótra. A végén már csak pár másodpercig tartott az egész művelet. A sok élmény hatására végigmentem rajta még egyszer, amit nem is bántam meg. Ezután fociztunk a fiúkkal. Mások is csatlakoztak hozzánk, főként nagyobbak és jobb focisták, de hozzájuk képest elég jók voltunk mi is. Ezután Matyival a trambulint próbáltuk ki. Hatalmasakat ugrottam, és életemben először – Norman bátorításával – megtanultam hátra szaltózni, miközben ugrottam. Kár, hogy csak öt percig tartott! A végére nagyon elfáradtam, ezért lepihentem egy farönkre, ahonnan láttam, miként ügyeskedik Éva néni a falramászással. Hipp-hopp, el is telt ez a remek nap. Késő délután volt, mikor felszálltunk a vonatra, és fáradtan bár, de élményekkel tele utaztunk haza. Remélem, jövőre is ilyen jó lesz az osztálykirándulás, mint amilyen most volt.
                                                                                                                      
                                                                                                                    Gyimesi Károly
                                                                                                                                    7.é
Irány Martonvásár!
 
 
Kirándulásunk reggelén a Vasútállomáson sorakoztunk, míg Csilla néni megvette a jegyeket. Kimentünk a peronra, és ott hallottuk, mikor a hangosbemondó közölte, hogy húsz, majd kicsit később, hogy negyven percet késik a vonat. Nem kevés fagyoskodó várakozás után megjött a szerelvény. Felszálltunk. Mobiloztunk és kártyáztunk egyet, de nem sokkal később már meg is érkeztünk úti célunkhoz. Kis séta után ott voltunk a kastélyban, a természetvédelmi területen. Megcsodáltuk a Beethoven Múzeumot, megnéztük a zeneszerző hangszereit, kottáit, iratait és egyéb személyes tárgyait. Az idegenvezetőnk megmutatta egy művét filmen, és elmagyarázta, hogy mit kell tudni róla. Például azt is, hogy Beethoven 1800-ban, 1806-ban és 1809-ben járt itt.
Ezután jöttek a feladatok a versenyen. Ezek könnyűek voltak. Na, a dolog második része már nehezebbnek bizonyult! Ki kellett raknunk egy feldarabolt képet, megkeresni azt a szöget, ahonnan fényképezték, és egy hasonló fényképet készíteni, amin a csapattagok is rajta vannak. Két kép volt, és ugyanazt ábrázolták - a várat -, csak más nézőpontból. Az első könnyűvolt, de a második olyan nehéz, hogy összevissza rohangáltunk az egész szigeten meg a környéken. Utána kaptunk egy térképet, ami a védett területet ábrázolta. Egy másik papíron öt hely neve állt, ezeket kellett bejelölnünk a térképen. Az eredményhirdetésen meglepve értesültünk arról, hogy másodikak lettünk. Pedig talán a mi képeink voltak a legnehezebbek. De az is igaz, hogy a mi nyalókadíjunk tetszett a legjobban. A verseny után játszhattunk még kábé húsz percet. Aztán összekészülődtünk, és siettünk a vonatra. Szép új vonattal mentünk haza. A visszafele út jobban tetszett, mint az odafele, mert sokkal viccesebb volt.
Nekem nagyon tetszett ez a kirándulás. Bátran ajánlom mindenkinek Martonvásárt, mert a hely gyönyörű.
 
                                                                                                                 Szegedi Marcell
                                                                                                                            5.é

 

E-napló

Alapítvány

Kérjük, támogassák iskolánk alapítványát!

Az alapítvány adószáma:
 
19095279-1-07
 
Az alapítvány számlaszáma:

10200232-29373752

Ezekkel az adományokkal Önök is segíteni tudják diákjaink tanulmányi versenyeken és  kórusfesztiválokon való részvételét; oktatási eszközök, bútorok vásárlását; erdei iskolák és nyári táborok szervezését. 

Határtalanul

hatartalanul

szfvar logo

Tehetségpont

 

.